Kovács Gergely: Nyílt levél barátomnak…
„… még hogyha rablók és útonállók kétélű fűrésszel fűrészelnék is le egyik tagotokat a másik után; amelyikőtök ettől haragra gerjedne lelkében, az nem követi az én tanításomat.”
Megannyi beszélgetésünk alkalmával boncolgattuk már a vallások közötti különbözőségeket és hasonlóságokat. Nem értettem, de ennek oka olvasatlanságomban keresendő. Azt mondtad, már ha jól emlékszem, hogy minden vallás tulajdonképpen egy (hiszen egy az Isten), csak ezek az adott körülményekre, adott népekre vannak szabva illetve annak megfelelően alakultak ki. Akár van valós történelmi alapjuk, akár nincs. Fenti idézet bár kézenfekvőnek tűnik, hogy a Bibliából való, ennek ellenére Buddhától ollóztam…
Lehet-e, hogy a múltban, mikor az ember és ember, ember és természet, de talán legfőképp ember és Isten közötti harmónia oly annyira megbillent, hogy azt önerőből már az emberiség visszaállítani nem tudta, akkor megtörtént az Isteni beavatkozás? Volt mikor ő általa, volt mikor egy személy által. Lehet-e, hogy a személy cselekedetei, mondatai nem is sajátjai, még ha magáénak is hitte, hanem Isteni sugallatok?
Miért van az, hogy bár minden ember érzi, sőt tudja, hogy baj van a világgal, mégse teszünk semmit ellene? Egy kicsit természetet védünk, egy kicsit segítünk a hajléktalanokon és azt hisszük, a mi erőnkből ennyi telt? Mindenkiben benne van a képesség, hogy jobbá tegyük a világot! Elég lenne a következő felvetést dogmává tenni. Mindenki neveljen jobb embert gyermekéből, mint önmaga! Ez még csak utópisztikus sem lehet, hiszen mi végre lennénk a világba, ha nem ezért? Senki neve nem marad fent az örökkévalóságnak, de hozzájárulhat az „aranykor” eléréséhez. Így adta meg a teremtés lehetőségét a Jóisten, mégsem élünk vele.
A mával tudsz teremteni egy jobb holnapot. Miért várjuk, hogy az eseményekbe valaki majd kívülről beavatkozik? Van, aki az ufókat várja a Nibiruról, van, aki Jézus második eljövetelét és van olyan szkeptikus, aki vágja a centit a végítéletig. Pedig bennünk van a képesség, hogy ez ne így legyen és minden Szent könyv el is mondja ezt, a Védáktól Buddhán át a Bibliáig. Ugyan milyen útmutatóra várunk még?
„Számos szabad tettünk eredménye vagyunk, s ezekért egyedül mi magunk vagyunk felelősek.”
