Orosz Mihály Zoltán: Hogyan ösztönözzük normakövetésre a kiilleszkedett állampolgárokat?
Érpatak példája megmutatta az országnak, hogyha létrehozunk egy jól működő, rend alapú helyi közjogi rendszert, akkor az szabályozza a közösséget és hatékonyan segíti emberré válni annak tagjait, nemre, fajra, életkorra és rangra, vallási és politikai nézetre tekintet nélkül.
Ha a neoliberális jogértelmezéseket megtagadjuk és a józan ész, valamint az ősi, szakrális elvek alkalmazásával rendet teszünk a közösségben, az emberi fejekben és mindennapi gondolkozást meghatározó szemléletben, akkor a haldokló közösség feléled, majd hihetetlen mértékben kivirágzik és élhetővé válik.
Első lépésben a probléma kimondására van szükség: például a cigányságon belül a cigány közösség lezüllesztését, törvényen kívüliségét előidéző, a gettósodását generáló, negatív magatartásformát hordozó, kártékony rétegek néven nevezése, meglétének kimondása, valamint magatartásának körvonalazása és feltárása. Ez az elv más közösségek, csoportosulások esetén is érvényes.
Az érpataki modell a cigánystratégia vonatkozásában három kártékony és romboló típust különböztet meg a cigányságon belül: a.) agresszív, törvényen kívüli, bűnöző réteg, b.) uszító, fejben felállított törvényeket hirdető, utcai kocajogász és c.) megélhetési gyermekszülő.
A cigányságon mint népcsoporton belül van egy olyan közösségzüllesztő, kifejezetten bűnözői életformát folytató réteg (a), mely életformája és törvényen kívüli magatartásmódja miatt átokként van jelen a cigány társadalomban.
Ezen társadalomzüllesztő csoport megléte a nagyobb létszámú cigány közösséggel érintkezők számára mindennapi tapasztalat: nem vélemény, hanem valós tény.
Ettől a rétegtől a cigányságnak meg kell szabadulnia: vagy ezek megregulázása-megváltoztatása vagy a közösségből való kivetésük vagy a börtönbe záratásuk által. A liberális szemléletmód elnéző a bűnözői magatartással, a retorzió és az elrettentése helyett alternatív megoldási kísérletekkel próbálkozik, amelyek a mai napig hatástalanok, és csak azt érik el velük, hogy tovább ösztönzik az egyéneket a kiilleszkedett magatartásformák folytatására.
A második csoport tagjai (b) a jogvédelem élharcosainak tartják magukat. Minden problémát faji alapra helyeznek, mindent azonnal faji alapon kezelnek. Esztelenül és ok nélkül szinte állandóan rasszizmust és cigányüldözést kiáltanak, és ez által igyekeznek faji alapon egységbe tömöríteni a bűnöző és beilleszkedő cigányokat. Folyamatosan egy mesterséges rasszizmussal való riogatás révén igyekeznek rettegésben tartani a helyi cigány közösséget. Ez a züllesztő és közösségi rendet felforgató magatartásmód képezi náluk a cigány érdekképviseletet, sokszor a nemzetközi destruktív alapítványok megbízásából eljárva és tőzsdén lopott pénzekből finanszírozva.
A harmadik csoportba (c) tartoznak azok, akik nem nevelik gyermekeiket, hanem elhanyagolják, veszélyeztetik őket, akik csak a saját megélhetésükért vállalnak gyermeket. A gyermekek után járó juttatásokat magukra költik, ebből igyekeznek megélni és ebből következően a gyermekvédelmi törvény előírásait folyamatosan megszegik, és a nap 24 órájában folyamatos gyermekveszélyeztetést követnek el. Ezzel olyan súlyos lelki és egyéb traumákat okozva gyermeküknek, hogy a gyermek szinte egész életére kiterjedően maradandó károsodást szenved el.
A helyes megközelítés az lenne, hogy ezt a jelenséget szülők által elkövetett gyermekveszélyeztetésnek neveznék és a jogszabályok betartatása által kezelnék. Ha a szülő nem biztosította a gyermek számára a fejlődéséhez szükséges testi és egyéb feltételeket, azért ő tehető felelőssé, nem az anyagi helyzete.
A második lépés
a cigányságon belüli agresszív, társadalomzüllesztő, bűnözői réteg elleni harc meghirdetése.
Ezen közösségzüllesztő rétegek magatartásmódjának megszüntetése, a törvényenkívüli magatartásmód kiirtása nélkül nincs lehetőség a magyar-cigány együttélés akut problémáinak hatékony gyógyítására és megoldására. Ennek a törvényenkívüliségnek a hatékony felszámolására kell koncentráltan nagy erőket fordítanunk helyi, országos és európai szinten. Ezzel szabadíthatjuk meg a cigányságot az őket sújtó legnagyobb problémától: a társadalomromboló magatartásmódoktól.
Ettől a három negatív rétegtől a beilleszkedni vágyó cigányok és a többségi társadalom tagjai szenvednek,
de saját erejükből a cigány közösségek nem tudnak megszabadulni, ezért a hatóságok és a többségi társadalom felelőssége, hogy e kártékony hatástól segítsék megszabadítani a beilleszkedésre hajlandó réteget.
Lehet is és kell is hangsúlyozni a mesterségesen lezüllesztett cigány közösségek esetében a munka és a tanulás fontosságát, de az itt felsorolt kártékony és destruktív magatartásformák szisztematikus felszámolása nélkül a munkára és a tanulásra fordított milliárdok nem fognak hasznosulni, mert az
ezen negatív mintaképek követése az elgettósodott és öntörvényű közösségekben sokkal erősebb, és folyamatosan felülírja a külső, iskolai és társadalmi szocializációs törekvéseket.
Mindezek miatt az Érpataki Modell tétele az, hogy
a.) a gettókat nem szabad magukra hagyni. b.) Nem a lezüllesztett személyek külső környezetét kell száz milliókkal felújítgatni, c.) hanem a gettókba be kell vinni a törvényeket és az együttélési szabályokat, kialakítva a törvényes rendet. d.) A példamutató személyek támogatása mellett a romboló magatartást hordozókat folyamatosan a törvényekkel kell szembesíteni.
Gyakorló polgármesterként úgy látom, hogy ez a gátlástalan bűnözésre, megélhetési gyermeknemzésre alapozódó (folyamatos segélyköveteléssel kiegészített) dologtalan, igénytelen, felelősségtelen, inaktív-passzív, parazita életmód azon akut probléma, mely megbetegítette a vidék életét. Ezt az agresszív és törvényen kívüli bűnözői (és segélykövetelői), az öngondoskodás irányába minimális erőfeszítést sem tevő, de önmagát minél rászorultabbként bemutatni igyekvő létformát minden településen fel kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem fel kellene, hanem fel kell számolnunk, a példamutatás, az aktív öngondoskodás irányába mutató
értelmi javak felmutatása és a befogadók részére való átadása (jutalmazás) révén, a nem befogadók részére pedig a szankciók hatékony alkalmazása által.
E nélkül nincs békés egymás mellett élés, nincs biztonságos település, nincs virágzó Magyarország és nincs virágzó Európa.
Ezt komplex módon lehet felszámolni. Fontos törvénymódosításokat is kell még kezdeményezni, de mindenek előtt a hatályos törvényeket kell sürgősen, határozottan, szigorúan, rendeltetésszerűen, vagyis gyümölcsözően alkalmazni.
Fontos, hogy miután a zéró toleranciát meghirdettük a bűnözéssel szemben, és a törvényeket mindenkire, kivétel nélkül érvényesítettük, a méltatlan cigányvezetők eltávolíttassuk a döntéshozói és érdekképviseleti posztokról, továbbá a beilleszkedésben elől járó és a többségi társadalom által is elismert példamutató cigányvezetők helyzetbe kerülését elősegítsük.
Az eredménytelen stratégiák a.) a cigányközösség anyagi támogatáson túli magára hagyása, valamint b.) egy mesterségesen erőltetett integráció helyett c.) a közös együttélési szabályokat kölcsönösen betartó, rend alapú, magyar öntudatú, aktív öngondoskodást előnyben részesítő, békés egymás mellett élésnek, és a közös országépítés stratégiájának szorgalmazása.
Ezen követelmények által lehet és kell megvalósítani a cigányság felzárkóztatását az együttműködők aktív bevonása-segítése útján. Elsősorban nem anyagi javak, hanem felelősségvállalás erősítése általi és öngondoskodásra irányuló értelmi javak nyújtásán keresztül.
A cigányság integrációjának egyetlen eredményes útja a magyar öntudatra való nevelésük. A mesterséges cigány öntudat erőltetésével viszont kiválóan el lehet érni egy olyan skizofrén állapotot, mely által a kialakított mesterséges cigány öntudat tökéletesen alkalmas a saját hazájában való teljes idegenség-hazátlanság és a magyarságtól való elidegenítettség, integrálatlanság kialakítására. A mai neoliberális ideológiai bázison történő cigányintegrációk mindig ezt a célt szolgálják, fennen hangoztatott integrációs céljaikkal szemben mindig az éppen ellentétes hatást, az integráció aláásását érik el.
Mi ezt megcsináltuk, és higgyék el, a rend és a békés egymás mellett élés megfelelő erejű összefogás és erőegyesítés által minden településen, a mai nehéz helyzetben is megvalósítható.
